Ebben a blogban a legtöbb bejegyzés a kislányomról szól. Ő egy nagyon okos, gyönyörű, csodálatra méltó, ép intellektusú, beszélő autista, ovis. Olykor próbára teszi a szülei idegrendszerét. Jelenleg szegregált csoportba jár, de ha minden jól alakul, akkor ősszel integrálva lesz. Ma azon akadtam ki és ez borította ki a bilit leginkább, hogy szerettem volna elvinni egy gyerekeknek való koncertre, ami a városunk mini erdőjében volt, de nem tudtuk sehogyan sem rávenni.

Itt van, pedig senki se hívta. A jövő itt van, és sose lesz vége. Mondják, akik a nyelvet inkább mások elleni erőszakra próbálnák használni. Érvel a kedves homofób kommentelőtárs, kikelve az ellen hogy megkértem. A jelenlévőket, lehetőleg a buzi. Nem tetszik a világ működése? Értem én, lehet ez c.

Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. Asymp; Leave a comment.