6 fejezet - Álomba rejtett valóság. Aztán hirtelen kialudt a lámpa. A sötétségben levegőt sem mertem venni. Olyan érzésem támadt, mintha valaki figyelne. Nem szabadna ilyen későn kint kószálnod. - bársonyos férfihangot vertek vissza a falak. Körbenéztem, de nem láttam senkit. Az, aki elől nem menekülhetsz. - termett előttem a férfi. Zafírkék szeme ragyogott a sötétben. Fekete haja beleolvadt az éj sötétjébe. Lágy vonásai, most dühösen és érdeklődőn k.

Az ember két lábbal a földön járó, szárnyatlan angyal. Tudom, hogy mostanában nem voltam valami aktív, de a tizenegyedik részlet már készülőben van. Addig is itt van egy kis olvasnivaló. Az élet sokszor igazságtalan, főleg amíg az ember fiatal. Az erdő a ködbe, és a sötétségbe rejtőzött. Mindent ellepett az a bizonyos vihar előtti csend. Azonnal felismerte, és ne.