Tunika, sál, és végre tavasz! Még tavaly, illetve részben tavalyelőtt nem bírtam ellenállni az Aldiban kapható gigászi, 40 dkg-os fonalgombolyagoknak, és ahogy az már lenni szokott, majd jó lesz valamire alapon vettem kéket és pinket. Aztán sokáig nem jöttem rá, hogy mire is lesz jó. A minta egy régebbi Amelie-ben található miniruha néven, de mondjuk én nem vagyok az a miniruhás fajta, szóval én tunikának nevezem és alkalmazom.

Főleg az asztal felülete ment tönkre az utóbbi időben, bár a fedett terasz miatt nedvesség nem érte, de a napsütés, kisebb sérülések és olajos szennyeződések is nyomot hagytak rajta. Mielőtt bevetettem volna a megfelelő kezelőanyagokat, még egy alapos előkészítés várt rám. Először egy ronggyal letörölgettem aprólékosan a felületet, a lécek közötti réseket és főleg az asztal alját, belső léceit, ahol a pókhálók és szöszmöszök behálózták. A Poli-Farbe Boróka Satin selyemfényű oldószeres vastaglazúr ellenál.

Nem most ugyan, de jobb később mint soha! Nagyon szépen köszönöm Ágnesnek a díjat, a szuper blogját itt. Mert mindig is imádtam a blo.